Törökországból kaptam ezt a 2,5 decis tesztalanyt, amiért hálás köszönetem Vince anyukájának! :-)
A kis palackocska gyanúsan fel van púposodva néhány nap tárolás után, amiből arra a matematikai összefüggésre következtetek, hogy „néhány” > „kellete”…
De reménykedjünk. A beltartalom kinézetre amúgy nem gyanús, bár a normál citrom – melynek arányára nem utal semmi a feliraton – ennyire nem sárgíthatja be, azonban ugyanonnan megtudhatjuk, hogy naranccsal is trükközött a gyártó.
A szénsavas ital tetejére felúsztak a nagyobb rostok, ami pofás réteget képez. A nyitáskor felszabaduló illatok nem igazán meggyőzőek, leginkább egy gépzsírral bekent citromra emlékeztetnek. Az ízben ugyanez a kettősség köszön vissza. Egyszerre csodás citrom és hetven éve a garázsban álló cséplőgép alkatrészeinek nyalogatása. A kesernyésség a legdominánsabb komponens, ami hosszan cseng le és egyáltalán nem teszi élvezetessé a kortyolgatást.
Összességében ez nem egy jó ital, legfeljebb hármas alát érdemel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
